MEGE >
Alapszabály
A Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesületének
Alapszabálya
1. Általános rendelkezések
A Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) az egészségügyi gázmesterek önkéntes társulásával, az egyesülésről szóló 1989. évi II. tv alapján létrehozott szakmai fejlesztő, tájékoztató, érdekegyeztető és érdekközvetítő, nonprofit országos társadalmi szervezet, önálló jogi személy, mely az Alapszabályban meghatározott keretek között működik.
Az Egyesület neve: Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesülete
Az Egyesület neve angolul: Association of Hungarian Pest Control Operators
Az Egyesület székhelye: 1037 Budapest, Zay u. 1-3.
Az Egyesület rövidített neve: Gázmesterek Egyesülete, MEGE
Az Egyesület működési területe: Magyarország
2. Az Egyesület célja és tevékenységi köre
Az Egyesület:
- nyilvántartott tagsággal rendelkezik és tevékenységét a céljai elérése érdekében szervezett módon, kívánja folytatni;
- összefogja, koordinálja és támogatja a magyarországi egészségügyi gázmesterek és a kártevőirtásra jogosult más szakképzett személyek szakmai ismereteinek fejlesztését, elősegíti az új irtószerek, módszerek, jogszabályok és technikai eszközök megismerését,
- képviseli tagjai véleményét a tagságot érintő szakmai kérdésekben, megfogalmazza az egészségügyi gázmesterek érdekeit, s ezt közvetíti a megfelelő szervekhez;
- szakmai .kapcsolatokat létesít, és ápol a szakhatóságokkal, az érdek-képviseleti szervekkel, a szakmagi színvonal fejlődését elősegítő intézményekkel, gazdasági társaságokkal és szervezetekkel,
- tájékoztató, ismeretterjesztő tevékenységet végez az Egyesület tevékenységével összefüggő szakmai kérdések és elvárások megismertetésére. Ennek részeként szakmai fórumokat, előadásokat, bemutatókat, tanfolyamokat és oktatásokat szervez, írott szakanyagokat ad ki, elősegíti a gázmesterek szakszerű és biztonságos munkavégzés érdekében tett törekvéseit;
- tagjai szakmai tekintélyét, felkészültségét felhasználva elősegíti az egészségügyi gázmesterek kedvezőbb szakmai, jogi és gazdasági környezetének, megteremtését, a szakmai igények érvényre juttatása érdekében, felhasználva az érdekérvényesítés valamennyi megengedett eszközét.
3. Az Egyesület tagsága
Az Egyesületnek rendes tagja lehet minden, az egészségügyi kártevőirtás végzésére jogosult személy, aki megfelel a rendes taggal szemben támasztott követelmények.
Pártoló tagok lehetnek azok, a természetes, vagy jogi személyek, akik (amelyek) az Egyesületet ¬céljainak megvalósítása érdekében - támogatják.
Az Egyesület különösen indokolt feltételek teljesülése esetén, arra alkalmas személynek tiszteletbeli tagságot is felajánlhat.
3.1. Rendes tag
Rendes tag lehet az, az Egyesület céljaival egyetértő, az egészségügyi kártevőirtás végzésére jogosult személy, aki vállalja a tagdíj éves összegének befizetését és elfogadja az Egyesület alapszabályát.
3.2. Pártoló tag
Pártoló tagok lehetnek azok, a természetes, vagy jogi személyek, akik (amelyek) az Egyesületet – céljainak megvalósítása érdekében – az évi tagdíj legalább kétszeresét meghaladó mértékben anyagilag támogatják.
A jogi személy tag képviseletének módjára nézve az alapszabály elfogadja ezen jogi személy megalapításáról szóló okiratának, a képviseleti jogról szóló szabályait.
A pártoló tag köteles az évi tagdíj legalább kétszeresét meghaladó mértékű anyagi támogatást nyújtani az egyesületnek és köteles az egyesület alapszabályát betartani.
3.3. Tiszteletbeli tag
Tiszteletbeli taggá az a magánszemély választható, aki a gázmesteri, kártevőirtási gyakorlatban kiemelkedő szellemi, alkotói, tudományos, vagy gyakorlati tevékenységet végzett, és a szakmai színvonal fejlesztésében kimagasló érdemeket szerzett.
A tiszteletbeli tag köteles az egyesület alapszabályát betartani.
3.4. A tagsági viszony létrejötte
Tiszteletbeli taggá választás ajánlás alapján, a Közgyűlés jóváhagyásával történhet.
Rendes és pártoló tagsági viszony akkor jön létre, ha a leendő tag, írásban benyújtott felvételi kérelmét az Egyesület Közgyűlése megvizsgálja, és határozatával azt elfogadja.
4. A tag jogai és kötelezettségei
4.1. A tag joga
Minden rendes tagot egyenlő jog illet meg és egyforma kötelezettség terhel. A rendes tag:
- választhat,
- az Egyesület tisztségeire, szerveibe megválasztható;
- a közgyűlésen felszólalási, javaslattételi, szavazati jog illeti meg,
- a közgyűlésnek, illetve a vezetőségnek előterjesztheti az Egyesületre tartozó kérdéseit, javaslatait,
- indítványozhatja, hogy bármely az Egyesülettel kapcsolatos kérdést az Ellenőrző Bizottság vizsgáljon meg,
- jogosult írásos dokumentumaiban, szakmai anyagaiban feltüntetni, nyilatkozataiban közzé tenni, hogy tagja az Egyesületnek.
A pártoló és tiszteletbeli tagok a közgyűlésen tanácskozási joggal rendelkeznek, tisztségekre nem választhatók és nem választhatnak.
A pártoló és tiszteletbeli tag a kártevőirtással kapcsolatos tevékenysége során jogosult jelezni, hogy az Egyesület pártoló, ill. tiszteletbeli tagja.
Az Egyesület munkájában valamennyi tag jogosult részt venni, az Egyesület munkájával kapcsolatban információt kérni, észrevételt tenni.
4.2. A tag kötelességei
A tagok:
- kötelesek az alapszabályban foglaltakat és az egyesület közgyűlésének és vezetőségének határozatait betartani,
- a Közgyűlés által meghatározott összegű tagdíjat minden év április 30-ig kötelesek megfizetni,
- az év közben felvett tag az éves tagdíj időarányos részét a felvételt követő legfeljebb 15 napon belül köteles megfizetni.
5. A tagsági viszony megszűnése
A tagsági viszony megszűnik a tag:
- kilépésével,
- kizárásával,
- halálával,
- jogi személyiségű tag esetén, ennek jogutód nélküli megszűnésével.
A tag a Vezetőséghez benyújtott írásbeli nyilatkozatával bármikor kérheti a tagsági viszonyának megszüntetését.
A kilépő tag a kilépés évének december 31. napjáig terjedő időre megfizetett tagdíj visszatérítésére nem tarthat igényt.
A Vezetőség indokolt írásbeli határozatával kizárhatja azt a tagot:
- aki nem teljesíti a belépéskor vállalt kötelezettségeket,
- akinek a tagsági feltételeiben olyan változás állt be, amely alapján a tagságra nem jogosult,
- aki egyéb olyan magatartást tanúsít, amely az Egyesület tekintélyét csorbítja, vagy céljainak megvalósítását hátráltatja
- ha a tag jogszabályt, alapszabályt vagy egyesületi határozatot sértő magatartást tanúsít
A kizárást annak indoklásával együtt írásban kell közölni.
Ha a tag jogszabályt, alapszabályt vagy egyesületi határozatot sértő, vagy az egyesület céljával összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít, a tagot a vezetőség írásbeli határozattal kizárhatja az egyesületből. A kizárás tárgyában a vezetőség a tudomásra jutásától számított soron következő ülésen dönt egyszerű szótöbbséggel. A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. A tag a kizárásról szóló határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül írásbeli fellebbezéssel a Közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért. A kérelmet a Közgyűlés a következő ülésén tárgyalja meg.
Amennyiben a tag az éves tagdíjat határidőben nem fizeti meg, a vezetőség köteles a tagot írásban felszólítani a tagdíj befizetésére. A felszólításnak tartalmaznia kell, hogy amennyiben a tag a tagdíjat a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül sem fizeti meg, abban az esetben a tagsági jogviszonyát a vezetőség indokolt írásbeli határozattal megszünteti.
A tagság megszűnését a megszűnés jogcímének feltüntetésével a Vezetőség az arra illetékesek körében nyilvánosságra hozza, azonban ügyelnie kell arra, hogy az érintett személyiségi jogai ne sérüljenek.
A kizárt tag a kizárási határozat ellen a kizáró határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül, a Közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért. A kérelmet a Közgyűlés a következő ülésén tárgyalja meg.
A tag, tagsági viszonya megszűnésekor az Egyesület vagyonára semmilyen jogon igényt nem tarthat.
6. Az Egyesület szervezete
- a Közgyűlés,
- a Vezetőség,
- az egyéb szervezeti egységek
6.1. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amely a tagok összességéből áll. Hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése.
Az egyesület éves beszámolójának jóváhagyására a közgyűlés jogosult. Az éves beszámoló jóváhagyásáról döntő közgyűlést megelőzően a Felügyelő Bizottság köteles az éves beszámolóval kapcsolatosan határozatot hozni és azt a vezetőség részére megküldeni, aki szintén köteles az éves beszámolót megtárgyalni és arról határozatot hozni.
Az éves beszámoló jóváhagyásáról döntő közgyűlés a Felügyelő Bizottság és a Vezetőség határozatának megtárgyalását követően dönt az éves beszámoló jóváhagyásáról, mely nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik a közgyűlés döntéseire vonatkozó általános szabályok szerint.
A Közgyűlés munkájában a rendes tagok szavazati joggal, a pártoló és tiszteletbeli tagok tanácskozási joggal vesznek részt.
Minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazata van.
Az Egyesület évente egy rendes, szükség szerint pedig rendkívüli Közgyűlést tart.
A rendes Közgyűlést olyan időpontban kell összehívni, hogy megtárgyalhassa az előző év gazdasági tevékenységérői szóló pénzügyi beszámolót, elfogadhassa az új pénzügyi tervet, és megállapíthassa a következő évi tagdíj összegét.
Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha azt az Egyesület elnöke, alelnöke, vagy a tagoknak legalább egyharmada ok és cél megjelölésével írásban javasolja.
A rendes és rendkívüli Közgyűlést az elnök - akadályoztatása esetén - valamelyik alelnök hívja össze. A közgyűlés helyét és időpontját a közgyűlési meghívóban kell közölni, a közgyűlés helyének meghatározása a vezetőség hatáskörébe tartozik. Az egyesület közgyűlését Magyarország bármely településére össze lehet hívni és meg lehet tartani.
A rendes Közgyűlésre szóló meghívókat a javasolt napirendi pontok megjelölésével együtt a tervezett közgyűlés előtt minimum 15 nappal kell a tagokhoz eljuttatni visszaigazolható e-mailben. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított nyolc napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől írásban, ajánlott küldeményként a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
A rendkívüli közgyűlés összehívására a napirend megjelölésével a tervezett közgyűlés előtt legalább 8 nappal előbb kell a meghívókat visszaigazolható e-mailben a tagok részére eljuttatni.
A Közgyűlésre szóló meghívóban a határozatképtelenség esetére a megismételt - 30 napon belüli - közgyűlési időpontot is meg kell határozni. A megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban szereplő napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Erre vonatkozó felhívást a közgyűlési meghívóban fel kell tüntetni.
A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az Egyesület Közgyűlésen jelenlévő tagjainak 50% + 1 szavazatára van szükség:
- kitüntetések megalapításához és adományozásához,
- olyan határozat elfogadásához, amely a tagok fizetési kötelezettségét állapítja meg;
- az Egyesület elnökének és többi tisztségviselőjének titkos szavazással történő megválasztásához és visszahívásához,
- a tisztségviselők nyílt szavazással történő megválasztása helyett a titkos szavazással történő választáshoz,
- a Vezetőség éves beszámolójának elfogadásához,
- a tagsági viszonyt érintő vezetőségi döntés elleni jogorvoslati kérelem elbírálásához.
A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok többsége jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
A megismételt Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül az eredeti Közgyűlés meghívójában meghatározott tárgysorozatban határozatképes.
A Közgyűlést az elnök, az elnök akadályoztatása esetén az általa megbízott és a Közgyűlés által jóváhagyott személy vezeti. A közgyűlés megnyitását követően a közgyűlés egyszerű többséggel megválasztja a közgyűlés jegyzőkönyv-hitelesítőit, akik egyben a közgyűlési határozatok tekintetében szavazatszámlálók is, valamint a jegyzőkönyvvezetőt.
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A Közgyűlés eseményeit tartalmilag hitelesen, a Közgyűlés határozatait szó szerint kell jegyzőkönyvbe foglalni. A jegyzőkönyvet, a közgyűlést vezető személy és két hitelesítő tanú írja alá.
A közgyűlésen a szavazás az egyes napirendi pontok tekintetében úgy történik, hogy a napirend előadójának felszólalása után a levezető elnök előterjeszti a határozati javaslatot, mely vonatkozásában a közgyűlésen jelenlévő tagok –a vezetőség megválasztását kivéve- nyílt szavazással szavaznak, a szavazatok megszámlálását követően a levezető elnök a határozatot szóban nyomban közli a közgyűléssel. Ezt követően a meghozott határozatokat az egyesület elnöke a szavazástól számított 30 napon belül köteles írásba foglalni, a Határozatok Könyvébe bevezetni és a meghozott határozatokról szóló közgyűlési jegyzőkönyvi kivonatot az egyesület valamennyi tagja részére visszaigazolható e-mailben újabb nyolc napon belül megküldeni.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A hiteles jegyzőkönyv készítés elősegítése érdekében a Közgyűlésről hangfelvétel is készíthető. A hangfelvétel készítésének tényét a Közgyűlés megnyitásakor be kell jelenteni.
6.2. A Vezetőség
Az Egyesület ügyeit, két Közgyűlés közötti időszakban a 7 tagú Vezetőség, mint az Egyesület ügyintéző szerve intézi. Tagjai: az elnök, a két alelnök és további négy tag.
Az elnököt, az alelnököket és a Vezetőség többi tagját a Közgyűlés választja legfeljebb 4 éves választási időtartamra.
A Vezetőséget az elnök vagy akadályoktatása esetén bármelyik alelnök összehívhatja. A Vezetőség akkor határozatképes, ha azon legalább négy tagja jelen van.
A Vezetőség határozatait egyhangú döntéssel hozza.
Tag felvétele vagy kizárása kérdésében legalább 4 vezetőségi tag egyetértő szavazata szükséges.
A Vezetőség hatáskörei:
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele
A vezetőség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
A fentiek alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
6.2.1. Az Elnök
Az Egyesület Elnöke a Vezetőség tagjainak sorából a Vezetőség által megválasztott személy. Az elnök megbízatását társadalmi tisztségként tölti be, részére költségtérítés és tiszteletdíj adható, melyet a Közgyűlés hagy jóvá.
Az elnök feladata:
- az Egyesület önálló képviselete,
- a Vezetőség munkájának irányítása,
- az Egyesület képviselete harmadik személlyel szemben;
- szerződés kötése,
- jogi nyilatkozat tétele;
- végrehajtani és végrehajtani a Közgyűlés határozatait,
- a Közgyűlés összehívása, vezetése , határozatainak hitelestése.
Az elnök képviseleti, szerződéskötési és egyéb jognyilatkozat tételi jogosultsága formáját tekintve egyszemélyű, de ebben a körben a 6.2 bekezdésben leírt vezetőségi határozat feltételeinek szigorú betartásával járhat el.
Az elnököt akadályoztatása esetén az általa megbízott alelnök vagy vezetőségi tag helyettesítheti.
Az Egyesület bankszámlája felett az elnök önállóan rendelkezik.
6.3. A Felügyelő Bizottság
Az egyesület működését és gazdálkodását a Felügyelő Bizottság ellenőrzi.
A Felügyelő Bizottság tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A Felügyelő Bizottság tagja a vezetőség ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
A Felügyelő Bizottság köteles a vezetőséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a.) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés, vagy az egyesület érdekeit súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a vezetőség döntését teszi szükségessé.
b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
A vezetőség ülését a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőség összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
Ha a vezetőség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet (ügyészség).
A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze, a napirendeket tartalmazó meghívó útján.
A rendes ülésre szóló meghívót az ülés időpontját megelőzően legalább 8 nappal a tagok kézhez kell kapják. A meghívóhoz lehetőség szerint az előterjesztéseket írásban mellékelni kell.
Amennyiben bármely esemény vagy az egyesületet érintő körülmény miatt szükséges, rendkívüli ülés összehívására kerülhet sor. A Felügyelő Bizottság elnöke ebben az esetben rövid úton is összehívhatja az ülést.
Az ülés összehívását két tag az ok és a cél megjelölésével bármikor kérheti. Ha az elnök az ülést 8 napon belül nem hívja össze, arra a két tag jogosult.
A Felügyelő Bizottság ülése határozatképes, ha azon legalább két tag jelen van.
A Felügyelő Bizottság jogosult az egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatban minden ügyet napirendjére tűzni, megtárgyalni és abban határozatot hozni, melyet a vezetőséggel írásban köteles közölni. A Felügyelő Bizottság jogosult továbbá megtárgyalni minden olyan kérdést is, mely vonatkozásában az egyesület működési, gazdálkodási szempontból érintett lehet és e körben írásbeli dokumentumok állnak rendelkezésre.
A Felügyelő Bizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvvezetőt az elnök kéri fel. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
- az egyesület nevét és székhelyét,
- az ülés helyét és idejét,
- a jelenlévőket,
- a napirendi pontokat és előadóikat,
- a levezető elnökét,
- a napirendi témák vitáit,
- a határozatokat és azokra leadott szavazatokat.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, az elnök és egy jelenlévő tag(ok) írja(ák) alá.
A Felügyelő Bizottság ülésén részt vehet a tagokon kívül a vezetőség bármely tagja, illetve akiket az elnök meghív.
A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer, az éves beszámolót megvitató közgyűlést megelőzően ülésezik.
6.4. Egyéb szervezeti egységek
A Közgyűlés vagy a Vezetőség meghatározott feladatok ellátására eseti vagy állandó jelleggel bizottságokat, testületeket, egyéb szervezeti egységeket hozhat létre.
A Bizottságok összetételét, feladatait, hatáskörét a létrehozó szerv határozza meg.
7. Az egyesület gazdálkodása
Az Egyesület vagyona a tagok által befizetett éves tagdíjakból, a jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, képződik.
Az Egyesület, célja szerinti tevékenyigét a hatályos pénzügyi jogi szabályok szerint folytatja.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az egyesület váltót, illetve más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsát ki.
Az Egyesület tagjai a belépéskor (a tagfelvételt követő 15 napon belül) a Közgyűlés által meghatározott összegű éves tagdíjat kötelesek befizetni.
A tagdíjak összegének mértékéről az Egyesület alakuló Közgyűlésén, majd ezt követően minden évben az éves pénzügyi tervjavaslat megvitatásakor kell dönteni. A megállapított tagdíjat egy összegben legkésőbb a tárgyév április 30. napjáig kell befizetni.
A Közgyűlés által jóváhagyott tiszteletbeli tagok tagdíjat nem kötelesek fizetni. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.
A tagok a tagdíj megfizetésén túl, ez Egyesület tartozásaiért a saját vagyonukkal nem felelnek. Egyesület a gazdálkodása során élért eredményét nem osztja fel, hanem céljai szerinti tevékenységére fordítja.
Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
8. Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.
A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.
Jogutód nélkül megszűnik továbbá az egyesület, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
9. Záró rendelkezések
Az Egyesület akkor jön létre, amikor azt a Fővárosi Bíróság a Társadalmi Szervezetek Nyilvántartásába bejegyzi.
A két Közgyűlés között az Alapszabály értelmezéséből adódó, valamint a felmerülő egyéb kérdésekben a Vezetőség dönt utólagos beszámolási kötelezettséggel.
Ahol az alapszabály a tag megnevezést használja, ez alatt a rendes tagot kell érteni.
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
A jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabály a 2016. március 11. napján bekövetkezett módosításokat, a teljes alapító okirat új Ptk. szerinti módosítását tartalmazza.
Budapest, 2016. március 11.